A mai rohanó világban talán már minden ünnep, ami kipirosodik a naptárban, elsősorban a csaldról, és arról szól, hogy a szeretteinkkel legyünk. Tökmindegy, hogy mi az apropó, a lényeg, hogy piros a naptár, nem kell taposni a pénzért, hanem lehet kicsit pihenni, szabadság felhasználása nélkül, és foglalkozni azokkal, akikkel nem tudunk a “fekete” napokon.
A baj csak akkor van, amikor van még valami (pl.: egyetem), ami épp azért ad plusz munkát/tanulnivalót, mert hát piros a naptár, tehát lesz idő megcsinálni/tanulni. A még nagyobb baj pedig akkor, ha emiatt fekete lesz ez a nap is…
Szomorú nyuszi. Azoknak, akik az otthontól távol, egyedül Húsvétolnak.
