Az előző postokban lévő makró képekhez szeretnék egy kis érdekességet, egy kis kiegészítést fűzni, amit ott ígértem is: a képek készítésének módját. 🙂
A képek az alap, fix50 mm-es objektívvel készültek, amiről tudni illik, hogy a) a piac legolcsóbb, és legegyszerűbb objektíve, b) egyben az egyik legjobb is, c) tökéletesen alkalmatlan makrózásra. Legalábbis normál használat mellett.
Ezért jön egy kis érdekesség, amivel már korábban is kísérleteztem: Az objektívet levéve, megfordítva, és a gép elé tartva kiváló makró képek készítésére alkalmas! Eddig valószínűleg sok újat nem is mondtam. Ilyenkor ugye a beugró blendének köszönhetően az objektív írisze teljesen nyitott állapotban van, ami irtó picike mélységélességet eredményez (talán milliméter alatti az éles tartomány). Ez a legtöbb makró képet máris ellehetetleníti, ámde! 🙂 (..és itt jön most István barátom tippje, amit tőle tanultam)
A kép tükörbe makrózással készült. Ezzel a technikával ennyi látszódik a fordítva tartott objektív érintkezőiből… 🙂
A beugró blendét bent is lehet tartani: Az objektívet rendesen a gépre téve, kiválasztva a megfelelő rekesz értéket, majd megnyomtva az objektív melletti kis, mélységélesség ellenőrzésére szolgáló gombot (ami beugrasztja a blendét), és a gombot nyomva tartva levéve az objektívet ott marad a blende a behúzott állapotban!
Tehát objektív feltesz, rekesz beállít, objektív melletti kisgombot lenyomva tartva objektív levesz, majd megfordítva a gép elé tesz! Így, hogy ott marad a blende, ahová beállítottuk, máris lehetett nagyobb mélységélességgel fotózni! 😉
Az ilyen módon készítendő makróképek nehézségét innen már csak az adja, hogy egyrészt továbbra is fix az objektívünk, ám ezúttal a fókusz is, azaz nem lehet a fókuszponton állítani csak közelebb-távolabb hajolással a témához. Ez a fókusz így kb 2-3 centire kerül a megfordított objektívtól, ami a fix fókusztávolsággal együtt elég szűk képkivágást eredményez. Ezért aztán témánknak elég aprónak kell lennie, hogy ilyen közelről is beleférjen a képbe, valamint nem árt egy kéz letámasztására alkalmas fix pont, hogy óvatos mozgással a fókuszpontba kerülhessen a témánk.
Persze ezzel a módszerrel nem árt, ha számba vesszük az objektív és a fényképezőgép belsejének gyorsabb koszolódását, amit így gyakrabban kell majd (pl LensPennel) tisztítani, vagy szervízben tisztíttatni… Viszont az így készült különleges makróképek talán megérik mind a fáradságot, mind a kísérletezgetést, nemde?! 🙂
(Jaigen, a pedig kicsit nagyobb a témánk, de mégis a fix50-essel szeretnénk makrózni, akkor tudom ajánlani az olcsón beszerezhető “CloseUp” makró előtétlencséket.. A blogon van bőven ilyen módon készült fotó is.. 🙂 )
Minden fix 50-es tulajnak ezúton kívánok kellemes makrózást! 😉
